Évente annyi jég olvad el az új-zélandi gleccserekből, ami az egész országnak elég lenne
A felmelegedés már végzett a Déli-Alpok harmadával, a kisebb gleccserek szinte biztosan eltűnnek.
A felmelegedés már végzett a Déli-Alpok harmadával, a kisebb gleccserek szinte biztosan eltűnnek.
Az új szibériai, sarkkörön túli hőmérsékleti rekordok megerősítését kéri a Meteorológia Világszervezet (WMO) az orosz hatóságoktól.
A klímaváltozás és az egyre melegebb hőmérséklet több kutyafajtát is súlyosan érint. Egy új kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes fajok esetében nagyon megnő a kockázata a hősokknak, ami sok esetben végzetes.
A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak – állapította meg egy német kutatócsoport.
Nehéz számszerűsíteni, mekkora anyagi kárt okoz közvetlenül a klímaváltozás. A kutatók legújabb módszerei szerint a klímaváltozás következtében kialakuló Harvey hurrikán legalább 67 milliárd dolláros kárt okozott.
Az apró Miyawaki-erdőket sűrűbbnek és a biológiai sokszínűség szempontjából gazdagabbnak tartják más erdőknél.
Összességében környezetszennyezőbbek a nagy tejipari cégek, mint az olaj- és földgázfeldolgozók, a cégek közül pedig alig teszi közzé valaki, mekkora terheléssel jár a tevékenysége a környezetre.
A Duna–Tisza közén a faültetés vezethet a terület elsivatagosodásához
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
Hiába ugyanakkora kiterjedésű egy erdő ma, mint 50 évvel ezelőtt, ha már nem képes annyi szén-dioxidot felvenni, mint egykoron.
Bőven túlszárnyalta a 2019-es év rekordértékét a légkör májusban mért szén-dioxid koncentrációja.
Az eddigi legnagyobb kiterjedésű korallfehéredés sújtotta idén márciusban az ausztrál Nagy-korallzátonyt – közölték kutatók, hangsúlyozva, hogy öt éven belül ez volt immár a harmadik tömeges korallfehéredés a zátonyrendszer térségében.
Az előrejelzések szerint a hőhullámot még napokig megszenvedi az ország, csak péntektől várhatóak viharok.
Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Szibéria nyugati részén olyan forróság volt a múlt héten, mint Magyarországon nyáron. Mindez nemcsak helyileg probléma, a hatása elérte a tengereket és az Északi-sarkot is.
Sokéves mélypontjára zuhant a Nap aktivitása, ám hiába csendes központi csillagunk, nem áll meg a globális felmelegedés. A NASA szerint ugyanis az emberi tevékenység következtében a légkörbe került szén-dioxid által okozott megnövekedett üvegházhatás bőven kompenzálja az esetleges hűtő hatást.
Közel 7000 eddig megjelent tanulmányt nézett át egy nemzetközi kutatócsoport, hogy összesítsék, milyen tevékenységek mellőzésével vagy épp alkalmazásával mennyivel kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe.
Az algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre az Antarktiszon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A globális felmelegedés és a hó olvadása azonban őket is veszélyezteti.